Egészség

Alapjában tekintve a border collie egészséges fajta. Az öröklődő betegségek közül elsősorban a CEA/CH, cl,és tns betegségeket említhetjük meg, ezekre már genetikai teszt is van, ami azt jelenti, hogy kutya véréből ki tudják mutatni, hogy az adott egyed beteg vagy egészséges, esetleg egészséges, de magában hordozza a betegséget. Ezek ismertsége azért is nagyon fontos, hogy a tenyésztők a tenyészpár kiválasztásakor tudják, hogy melyik kutyához melyik pár illik leginkább nem csak külső tulajdonságok figyelembe vételével, hanem a genetika alapos áttanulmányozásával. Egy mentes kutyához bármilyen pár választható, hisz beteg kutyával történő fedeztetéskor is legrosszabb esetben is csak hordozó kutyusok születnek. Ők teljesen egészségesek, viszont szintén hordozóval történő pároztatás nem javasolt, hisz ekkor beteg kölykök is születhetnek.

Tenyésztők vitatkoznak azon, hogy mely kutyákat kell kizárni a tenyésztésből. A CEA,CH betegségek úgymond nem halálos betegségek, az idősdödő kutya életminőségét rontják, hisz csökkent látóképességet okoznak. A tns ebből a szempontból kiemelt fontosságú, hisz egy beteg kutya a legtöbb esetben néhány héten belül elpusztul. Véleményem szerint nem szabad kizárni a tenyésztésből CEA hordozó vagy beteg kutyákat, hisz lehet, hogy ők kimagaslő küllemmel, örökítő képességgel rendelkeznek, egyetlen ,,hátrányuk” az, hogy az adott betegséget örökítik. Gondos szelekcióval és párosítással viszont e kutya utódai mentessé tehetők úgy, hogy nem hagytunk a  kárba veszni egy kiemelkedő vonalat. Tns és cl esetében beteg kutyákról alig beszélhetünk, hisz sajnos nagy részük pár hetes korban elpusztul. Ezért kiemelkedő fontosságú, hogy hordozó kutyát csak mentessel fedeztessünk. Két hordozó kutya párosítása rendkívül kockázatos, hisz születnek beteg, hordozó és egészséges egyedek is. Ez utóbbit, csak akkor ,,kockáztatják” meg tenyésztők, ha más tulajdonságokban kimagaslót várnak az adott tenyészpártól.


Mielőtt kiskutyát vásárolsz, légy körültekintő! Ha egészséges kiskutyát szeretnél, aki hosszú időn keresztül családtagként él majd veled, akkor ne felejtsd el az alábbiakat:
-Ne vásárolj olyan tenyésztőtől, akinél mindig van gazdára váró kiskutya!
-Soha ne vegyél kölyköt törzskönyv nélkül, ez egy származási lap, a kölyök anyakönyvi kivonata, kiváltása nem kerül sokba! Kapnod kell: törzskönyvet és oltási könyvet, mely tartalmazza, hogy a kölyök megkapta az oltásokat, a kiskutyának microchippel kell rendelkeznie és a tenyésztő nem adja oda 8 hetes kor előtt.
-A szülőknek az alábbi szűrésekkel kell rendelkezniük: csípő-, könyök-, váll szűrés, OCD teszt. Az FCI A, B és C eredmény mind elfogadott, ha valakinek az összes kutyája A minősítésű, az gyanús.
-Minimálisan szülők legyenek szüleik által mentesek TNS, NCl,CEA és glaukóma betegségekre, vagy genetikai szűrés!
-További DNA tesztek: MDR1 (multi drug sensitivity), SN, IGS-fedezőkanoknál javasolt!
-Klinikai szemvizsgálat: PRA, CEA, entropium, ectropium, glaucoma


Pár szóban a  betegségekről:

CEA/CH

CEA-nem csak collie specifikus a betegség, más fajtákat is megbetegíthet. Recesszíven öröklődő szembetegség, mely  a choroid rendellenes fejlődését okozza./choroid=fontos hártya a retina alatt/

Ez a betegség nagyon gyakori smooth és rough collienál, border collienál, ausztrál juhászkutyáknál és sheltiknél.

A  choroid hártya  a kezdetektől korlátoltan fejlődik, a kezdeti abnormalitás már fiatal korban felismerhető. De sajnálatos módon gyógyszere egyenlőre nem ismert.

A betegség jelei és tünetei változatosak.

A fő probléma a choroidal hypoplasia (CH): ez a choroid alulfejlettsége, ekkor a choroid fakó, vékony és világos. Ezen az elvékonyodott területen a choroid vércellái könnyen felismerhetők.

Enyhe lefolyás: 5-8 hetes korban könynen felismerhető. A choroidális cellák csökkent számúak és deformáltak. Sérülés látható az oldalsó látólencsén. A retina 3 hónapos kor körül változik, az általában normális szemszín elfedi a choroid elváltozásait. Enyhe lefolyású betegség esetén az állat nem veszti el látását. Viszont az ilyen egyedek beteg utódokat hozhatnak létre.

Komoly lefolyás: a CEA/CH fertőzött egyedek 25%-a tartozik ide, jelentős látáscsökkenéssel jár. A látóidegen ,,colobomák’’ láthatók. Ezek a colobomák részleges vagy teljes retinaleválást eredményeznek, vagy növelik az abnormális véredények számát a choroidban. Ezek a beteg kutyák 5-10%-ánál már 2 éves kor előtt megtörténik, érintheti az egyik vagy akár mindkét szemet. Nagy gyakorisággal okoz teljes vakságot.

Általában a betegség a szem fejlődésével arányosan bontakozik ki. A betegség már 8-12 hetes korban felismerhető, de  a  retinaleválás vagy abnormális cellák rejtettek maradhatnak vagy csak később fedezhetők fel.

A betegséget a 37-es kromószóma elváltozása okozza. A fertőzött egyed homozigóta recesszív. Ezen egyedek minimálisan az enyhe lefolyást mutatják. 1 mutáns+1 normál génnel a kutya  a betegséget hordozza, viszont nem beteg.

Az OPTIGEN génvizsgálatot végez, mellyel kiszűrhető a beteg, hordozó és egészséges egyed.

A könnyű és súlyos lefolyáshoz köze van az életmódnak, táplálkozásnak, korábbi traumáknak és fertőzéseknek is.

A szűrés egy életre szól.

Forrás: OPTIGEN


CL (Neuronal Ceroid Lipofuscinosis)

Recesszíven öröklődő betegség. Az ausztrál vonalakban a kutyák 3%-át érinti és 1000-ből 1 fedeztetés eredményez beteg utódokat.
A CL lysosoma tárolási rendellenesség, a lysosoma tároló testek felhalmozódása történik a beteg állat szöveteiben. Progresszív idegelfajulást okoz az állat agyának és szemének celláiban, és ez által korai elhalálozást okoz. A beteg egyedek születéskor egészségesnek tűnnek, de 1-2 éves korban mutatni kezdik a betegség tüneteit.
Tünetek: motoros reflexek romlanak, izommozgások koordinátlanok lesznek, viselkedési problémák jelennek meg. A beteg kutyusok átlagosan 26-28 hónapos korig élnek. A betegségre gyógymód sajnos még nem ismert.

Forrás: OPTIGEN


TNS

A TNS a border collie-ban kimutatott öröklött, halált okozó immunrendellenesség. A betegséget állatorvosok, Frazen Allen és Boyd Jones ismerték fel Új-Zélandon, Judy Vos (Clan Abby Kennel) segítségével. Habár létezését már régóta sejtették, a tudósok csak nemrég értették meg a működését, hogy milyen hatása van és az öröklôdését. A kutatás nagy részét doktor Alan Wilton és kutatócsoportja végezte a New South Wales-i egyetemen Ausztráliában.
A fehérvésejtek a neutrofilekbôl képzôdnek, amelyek a csontvelôben termelôdnek, és az egészséges állatoknál a véráramba jutva a fertôzések ellen védenek. A TNS-beteg állatoknál a neutrofilek nem jutnak ki a csontvelôbôl, így az állat immunrendszere nem tud megfelelôen védekezni a fertôzésekkel szemben.
A tünetek nagyon sokfélék lehetnek attól függôen, a kölyköt milyen fertôzések érik, éppen ezért volt nehéz felismerni ezt a rendellenességet korábban. Még manapság is csak nagyon kevés állatorvos van tisztában Nagy-Britanniában a betegséggel. A tünetek már kéthetes kortól megjelennek. A beteg kölykök általában kisebbek, mint alomtestvéreik, lassabban is nônek, és gyakran a pofácskájuk beesett és a szôrzetük is fénytelen, rossz állapotú. Egyéb tünetek lehetnek a hányás és hasmenés, magas láz, megduzzadt és fájó ízületek és sántaság. A legtöbb kölyök már a tenyésztônél mutatja a tüneteket, és 4 hónapos kora elôtt elpusztul vagy el kell altatni. A legtovább élô TNS-s beteg 2 éves és 8 hónapos volt.
A tünetek megjelenése gyakran egybeesik az elsô oltással, mivel általában ez a kölykök immunrendszerét érô elsô támadás. Az élô oltóanyaggal történô oltásnak az a célja, hogy “utánozzon” bizonyos fertôzéseket, ezzel a kölyök immunrendszere elkezdjen antitesteket termelni, hogy a fertôzésekkel késôbb meg tudjon birkózni. A TNS-beteg kölyköknél persze nem így történik, és a kiskutyánál kialakul a betegség. Ezért is fontos, hogy ha egy kölyöknél úgy véljük, TNS-es, semmilyen formában ne kapjon oltást.

Egészen mostanáig a betegség megállapítása nehézkes volt, és bonyolult technikákra volt szükség hozzá. Ha a kölyök mutatta a fent leírt tüneteket, a vérét megvizsgálták, és az alacsony neutrofilszám TNS-t jelenthetett, de nem biztosan, hiszen más tényezôk, mint például vírusos vagy bakteriális fertôzések szintén okozhatják. A csontvelô-biopszia a legjobb módja a betegség felismerésének, mivel ha a neutrofilszám a csontvelôben magasabb, mint a vérben, kijelenthetô, hogy ezek csapdában vannak, ezért is nevezik trapped neutropil syndrome-nak (nagyjából: csapdába esett neutrofilok tünetegyüttese).

Nemrég doktor Wilton és csapata az UNSW-n bejelentett egy kromoszómatesztet a betegségre, a teszt képes kimutatni azt a kromoszómát, amelyen a TNS van a beteg és hordozó állatoknál, így ma már lehetséges a diagnózis felállítása fájdalmas csontvelô-biopszia nélkül is.
A kutatók bizonyították, hogy a betegség öröklôdésének módja recesszív, vagyis mindkét szülônek hordoznia kell a gént, hogy beteg kölyök szülessen.

Forrás: BORDERMANIA KENNEL

 


Diszplázia

A diszplázia több gén által kódolt, rejtett öröklésmenetű (recesszíven öröklődő) betegség. Abból eredően, hogy a diszpláziát több gén együttesen alakítja ki, sajnos nem lehet egyszerűen egy-két generáción keresztül folytatott szelekcióval eltüntetni a tenyészállományból. A diszplázia kiküszöböléséhez ezért több generáción keresztül folytatott tudatos szelekcióra van szükség. A másik probléma a rejtett (recesszív) öröklésmenet, amely következtében diszplázia szempontjából mentes állat is továbbörökítheti az egyik szülői ágról „rejtetten” örökölt diszpláziát, anélkül hogy nála kialakult volna a betegség. Ezért fordulhat elő hogy két mentes szülőnek is születhet diszpláziás kölyke.

A diszplázia fokozatai:

-mentes, majdnem mentes,enyhe, közepes és súlyos

Fontos tudni, hogy általában a mentes, majdnem mentes és enyhe  kategóriák tenyésztése ajánlott, míg a közepes ill. súlyos kategóriákba tartozó kutyák tenyésztése nem etikus. Tehát a bizonyítványon szereplő „enyhe” diszplázia itt csak egy tenyésztői kategóriát jelöl, amivel még tenyészthető is a kutya.
A klinikai értelemben vett diszplázia, tehát a diszpláziája miatt sántító kutyák esetében a betegség tüneteit enyhébb vagy súlyosabb formában mutató kutyák általában a röntgenkép alapján a súlyos, ritkábban középsúlyos kategóriákba esnek.

A border collie nagyon aktív fajta, éppen ezért nagyon oda kell figyelni már kölyökkorban a kiegyensúlyozott táplálásra, kerülni kell a kutya túletetését és az ebből adódó elhízást, nem szabd erőltetni, sokat mozgatni a kölyköt. Legkritikusabb szakasz a 3-6 hónap közötti gyors növekedési szakasz. Ekkor plusz C vitamin etetésével erősíthetjük az inakat/izületeket. Téveszme a Ca etetése is, inkább a Ca:P arányra kell odafigyelni. A Ca túletetés károsabb, mint a Ca hiány, hisz míg az optimálisan adagolt Ca 100%-a hasznosul, addig a feleslegben lévő Ca foszfort von ki a  szervezetből.

Forrás: www.diszplazia.hu

www.kisallatortopedia.hu