Megszületett az ,,O” alom!

Múlt hét csütörtöktől mértem Femi hőjét. 61. nap körül szokott elleni, a módszer ismét bevált.

Hétfőn délelőtt 11 óra után nem sokkal 36.6-ot mértem. Délután egy hosszúra nyúlt műszak várt rám a rendelőben, este sem sokat aludtam. Femi elkezdett fészkelni- ismét az ülőgarnitúrát nézte ki magának- így óránként felkeltem és visszavittem az elletőládába. Reggel bementem dolgozni, mert éreztem, hogy van még időnk és Femi is nyugalomra vágyik, csak abban reménykedtem, hogy nem kapja szét a bútort, mire hazaérek. Az időzítés tökéletes volt, a rendelőben is akadt segítség, így 10.30-kor hazajöttem. A bútor is kibírta, Femi hője 37 volt ekkor.

Dél körül már nagyon mutatta, hogy lesz valami, de komoly összehúzódásai nem voltak. 13.30-kor viszont már nem jött ki a ládából, egyre jobban nyugtalankodott, amikor 13.50-kor megszületett az első kislány. Írtam Móninak, hogy megvan az első kis fekete csajszi. Nem telt bele pár perc,mire jött a totális döbbenet. Segítettem Feminek, kivettem a picit, hogy szárazra töröljem és akkor látom, hogy nem fekete, hanem tricolour. Hát ez volt ám az igazi meglepetés!

Ez az alom Mira, Bacca és Blatt közös vonalaira megy vissza. Na, de honnan jön a tri? Nem számítottunk rá, ugyanis Sütinek (Chéri from Cranberry Cottage) nem lett tri kölyke Dantétól. Bár Süti 50% eséllyel tri hordozó, hiszen anyjának, Szedernek (Aymara from Cranberry Cottage) volt tri kölyke és hát Mira lánya, szóval egyértelmű. De Feminek két alma volt Duketól, akiről szintén azt vártuk, hogy tri hordozó, de ezek szerintem nem, vagy csak a genetika tréfált meg minket. Femi tehát Dantétól örökölhette a színhordozást.

Ekkor még úgy gondoltam, hogy végre, elkezdődött, minden megy a maga rendjén, ahogy szokott. Csak egy valamit felejtettem el, hogy Femi lassan 6 éves lesz. Vártam a második kiskutyát, de nem jött. Sőt fájás is alig volt. Ekkor Móni rám írt, hogy nyugi, mindjárt jön a kék kan. Hát igen, lehet előbb kellett volna mondania, 15.20-kor megjött a kék kiskutya, akinek olyan csodás ezüst kék színe van, hogy ritkán látni szebbet.

Sajnos az események nem gyorsultak fel. Femi hasa még mindig nagyon nagy volt, fájás alig, ami volt az is gyenge. Próbáltam itatni, hogy legyen ereje. Mikor eltelt a két óra kezdtem aggódni, hogy mi lesz itt?! A gyerekek is hazaértek közben, csak az én gyomoridegem kezdett egyre jobban eluralkodni. Na mindegy, jöjjön az oxitocin, lesz ami lesz! Beadtam 0.5 ml-t és vártam a csodát! Közben rácsörögtem a Dokira felkészülve fejben a  császárra. Megmondom őszintén, hogy nem hittem, hogy ennyit fog segíteni a szuri. De alig telt el 10 perc és megszületett a 3. kiskutya, egy tricolour kan, burok nélkül. Már felébreszteni sem volt egyszerű, nagyon kicsi és gyenge volt. próbáltam cicire tenni, anyatejcseppet préseltem a szájába, de még szopóreflexe sem volt és teljesen apatikussá vált, nehezen lélegzett. Pár órát él csak. Nagyon megviselt a dolog, még nem vesztettünk el egy kiskutyát sem.

Szerencsére az oxitocint hatására rendeződtek a  fájások és még 2 kölyök született. Mindkettő hatalmas, 42 dekás óriás. Egy tricolour leányka nagy fehér jegyekkel és egy fekete-fehér kan, aki olyan, mint egy pandabocs. Rajta megint ,,rosszul” oszlott el a festék, kiváncsi leszek, hogy a szemei milyen színűek lesznek.

A négy baba szépen szopik, Femi jól van.